Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

HTML

Külön hálószoba

Önterápiás blog lelki instabilitásomról, a nem kellően széles életről, meg a nyomorúságos kis párkapcsolati problémáimról.

Friss topikok

  • whale: @mirri maz duur: Mókuska, te akartad, hogy így legyen. Akkor mégse jött össze a dolog apuval? Lesz... (2014.05.07. 14:37) Még egyszer a barátkozásról
  • mirri maz duur: @whale: ahogy vesszük kicsit megint mániás vagyok és önpusztító. de élvezem (2014.03.09. 10:58) Casting minden
  • tnb: Ok.Várjuk az információt.Szépen haladsz.Szerintem sokan szeretnénk így állni,ahogy te. (2014.02.08. 19:11) Update
  • tnb: Semmi gond nincs.Jó anya vagy.Sajnos ez a mai rohanó világ,a pénz hajszolása megviseli a családi k... (2014.02.08. 19:07) Rehabilitált anya
  • gingerbread: Örülök, hogy gyógyultok! Igen, a férfi és női barátság nagyon más. Mindig is más volt, de ne mond... (2014.01.19. 14:25) Döglött macska

Overload

2013.09.10. 12:02 :: mirri maz duur

Azt hittem, meg lehet csinálni.

Pedig tök jól hatnak az új gyógyszereim - amiből az egyik régi, de ebbe ne menjünk bele. Kevesebb a hullámzás, vagy kisebbek a hullámok. Többet bírok, kevésbé fáradok. Magasabb a frusztrációtűrésem - egy dühöngő gyereknek nyugodt hangon próbálok elmagyarázni valamit, megoldani a helyzetet, nem üvölteni. És egészen nagy haladásokat érek el ebben.

Egy-másfél hétig bírtam is, egész vidáman, azt hittem, én vagyok az élet császára, de omlik mindenhol az építmény. De arra jutottam, hogy hosszú távon nem tudok egyszerre:
- teljes munkaidős feladatokat ellátni (hiba nélkül)
- gyerekeket délután fél 4 és másnap reggel 8 között menedzselni
- rendben tartani legalább minimális szinten a háztartást
- heti 6-7 órát sportolni
- napi 1800 kalóriából mindezt fedezni (lehet, hogy ez sok, de így is éhezem)

Elbasztam valamit a munkahelyemen. Elég nagy baki, persze, előfordul, egy olyan 100 ropis nagyságrendű hiba (ha levonják se halok éhen), csak nyilván van egy bizalomvesztés, égek az ügyfél előtt, a főnököm előtt (túl gyorsan le akartam tudni egy projektet, ügyfél nem OK-zta le, én meg elsuhantam efelett... mendegy...).
Meg a rengeteg sporttól  - főleg a futástól - kezdek tönkremenni, egyrészt fáradt vagyok, az még OK, de a jobb csípőm tropa, járni is alig tudok, a bal sípcsontomon lett valami púp, a jobb vállam is meghúzódott...

Az XBoxon van egy kinectes sportprogram, amivel szoktam 'játszani', és abban van egy olyan bemelegítő gyakorlat, hogy egy képzeletbeli deszkát tartasz a fejed felett, amire felülről potyognak kockák, és az a lényeg, hogy minél több rajta maradjon. Egyensúlyozni kell, kicsit mozogni, tartani. További feature, hogyha fél lábon állsz, akkor hosszabb lesz a deszka, vagyis több cucc fér rá. (Naná, hogy fél lábon szoktam csinálni, teljesítménykényszer...) Persze megvan a böjtje, mert néha elvesztem az egyensúlyom, láb letesz, és a dolgok egy része a nyakamba potyog. Na, így érzem magam most. Egy halom bilivel egyensúlyozom, fél lábon, hogy több ráférjen. És amikor egy picit is leteszem a lábam, néhány bili a nyakamba borul, és itt állok nyakig szarosan.

Közben még egy halom más apróság is van, amivel foglalkozni kéne, de nem tudok.

  • Érettségi találkozónk lesz, elvileg én szervezem, de szart se csinálok, csak a felszínen próbálok maradni.
  • Bontatom a gardróbot (a jövendő szobámban), ajánlatot kérek az újra.Ki kell pakolnom, átmeneti helyet találni a cuccoknak.
  • Eladok (inkább ajándékozok) szekrényeket, jönnének, hogy megnézzék, és elvigyék.
  • Pakolom a ruhákat, itt az ősz - a tavalyi ruháim nagyon, a terhesség előttiek kicsik, az a kevés, ami jó, full hordhatatlanul divatjamúlt.
  • El kell mennem két pár súlyzóért 3 hete, de nincs olyan ablak, amikor az eladó is ráér, meg én is (vatera...)
  • Elképzelhető, hogy elfeledkeztem a kicsi 18 hónapos oltásáról - lecsekkoltatni, elvinni, ha kimaradt.
  • Érik egy látogatásom az ortopédiára, egy korábbi sérülés miatti röntgenre, mert vszeg elrepedt lábcsonttal közlekedek tavasz óta, meg az újkeletű gondjaimat sem ártana megvizsgálni.
  • Tudom, hogy ez az extra hülyeség, de szeretném, hogyha nem halnának éhen az állataim a farmon (elpirul), de haladnék a questekkel a settlersonline-ban is (szintén elpirul).
  • És még írnom kéne a blogot is, mert egy csomó téma van a fejemben (futás közben jön az ihlet), de egyszerűen nem tudok leülni megírni.

Extra finomság, hogy a legutóbbi (első és utolsó) 'klub' látogatásunk során sikerült összeszednem valami fertőzést. Nőgyógyász (amúgy is aktuális volt a rákszűrés). Ne kérdezzétek, nem nemibetegség, jacuzziban is el lehetne kapni, de 10 nap kúra, addig zéró szex (mondjuk kedvem sem lenne hozzá). Amúgy meg két hónap múlva STD szűrés, mert a franc se tudja (király lenne még valami komolyabb is, igazi "Isten lecsap" érzés). Minimális az esély, de mégis.

A férjem ingerült, feszült, veszekszünk (szexhiány is nyilván). Most, hogy jobban vagyok, látom azt, hogy ő mennyire rosszul van. Hogy kb. ugyanazt a frusztráció-overloadot éli meg, mint én korábban. (Bevallottam az ágyat. Nem örült.) Odáig jutottunk, hogy hajlandó eljönni velem a méregdrága pszichiáterhez, hogy hátha csak másik gyógyszer kell neki. De jöjjek vele én is, és üljek mellette, mondjam el, mi a gond, mert ő nem lát problémát, csak én vagy kiakadva tőle. (Ettől még nincs kizárva, hogy beteg, persze. Az alkesz sem látja a problémát, csak a környezete.) Hogy ez se legyen egyszerű, az SSRI a férfiaknál 50% eséllyel impotenciát okoz. Olyan szép az élet.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kulonhaloszoba.blog.hu/api/trackback/id/tr545505531

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mercel 2013.09.12. 18:37:05

Hello!

Tudom, hogy nem illik (kinemszarjale) Hát-al kezdeni egy mondatot, de most megint úgy voltam mint eddig, kicsit kiesett a blog olvasása, annak dacára is, hogy meglepően sokszor eszembe jut. (Na ezt a blogot már nem ajánlottam be a barátnőmnek:)

Hát hmmm.
Körülbelül ez volt az első reakcióm.
Aztán az, hogy a teljes lelki, pszichés, fizikai széjjelcsúszás, hogyan fér össze azzal, hogy közben küzdesz mint disznó a jégen.
Nem vagyok a helyedben, sőt nem is szeretnék, de túl sok minden ismerős ebből az egészből.

Mondjuk három hét egy hegytetőn egy olyan házban ahol a kutya nem szól hozzád, ha nem akarod az talán helyretenne pár dolgot.
Talán nem csak nálad.
Másik kérdés az, hogy mégis hogy valósítson meg az ember gyerekekkel, férjjel, munkával súlyosbítva egy ilyen projektet.

De én ezt csináltam kisebb teherrel egy-másfél évig, és csúnya vége lett.
Mondjuk én nem mentem el az egyébként már lefoglalt házba.

"Frigyes"

Mercel 2013.09.12. 18:41:10

Egyébként csak az igazság és tényszerűség kedvéért.
Borzasztóan idegesít a férjed trehánysága, de közben vágysz arra, hogy a saját lakásodban úgy szórd le a ruháid ahogy neked tetszik.
Hmm?:)

Az évek során egyébként arra jöttem rá, hogy egy kapcsolatban sokszor az az egyik legnagyobb baj, hogy a fontossági sorrendek borulnak fel és kavarodnak össze.
süti beállítások módosítása